A landing oldal kiválasztásakor a marketingszakember hagyatkozhat a megérzéseire és a tapasztalataira, viszont néha jól jönnek a kézzel fogható számok és mérések. Ilyenkor az A/B tesztelés következik, amely képes magasabb fokozatra emelni a marketingtevékenységet, általa pedig sokkal hatékonyabban terelhetők a fogyasztók az értékesítési és marketing tölcsérben.

Röviden: az A/B tesztelés rávilágít, melyik marketingstratégia működőképes, és melyiket kell elvetni.

Mi pontosan az A/B tesztelés?

Tudományos körökben kétmintás hipotézis tesztként is ismeretes, a digitális világban pedig osztott tesztelésként is emlegetik. Ez egy olyan vizsgálat, amely során két vagy több lehetséges variációt mutatnak egy alanynak véletlenszerűen. Ezt követően a statisztikai elemzésből kitűnik, az elemek mely variációja teljesít jobban egy adott konverziós célt.

A marketing világában az A/B tesztelés két marketingeszközt hasonlít össze, amelyek csak egy dologban különböznek. A lényege, hogy megállapítsák, melyik kampány/landing oldal/bejegyzés teljesít jobban.

A céloldal A/B tesztelése

A landing oldal kifejezetten fontos a konverziók teljesülése szempontjából. Ez az a weblap, ahol a potenciális vásárló landol, amikor egy hirdetésre vagy bejegyzésre rákattint. Olyan önálló oldal, amely egy bizonyos célt szolgál: hírlevél-feliratkozás, adatmegadás, vásárlás.

Az effektív céloldal létrehozásához pedig érdemes A/B tesztet futtatni az alábbi 5 lépés szerint.

1. Állapítsuk meg a problémát

Mielőtt verziókat állítunk fel a teszthez, meg kell határozni, a céloldal mely része „hibás”. Ilyenkor egy speciális problémára kell rámutatni, amelyet utána orvosolhatunk.

2. Analizáljuk a lehetőségeket

Ez a folyamat leginkább időigényes része, hiszen egy céloldalon mindent lehet változtatni és mérni. Érdemes felállítani egy fontossági listát, amely szerint haladunk az A/B tesztelés során. Lehet változtatni:

  • a használt színeket
  • grafikák számát és milyenségét
  • a call-to-action gomb dizájnját
  • a szövegezést
  • a különleges ajánlatokat és az árazást

Például érdemes vizsgálni, hogy a call-to-action gomb hol helyezkedik el, elég feltűnő-e, gyakran kattintanak-e rá a felhasználók.

3. A lehetőségek szűkítése

Az elemzést követően válasszunk ki egy szegmenst és azt, hogy hogyan szeretnénk ezt tesztelni. Fel kell állítanunk egy hipotézist, mielőtt belefogunk a kísérletezésbe. Például: azért nem kattintanak a call-to-action gombra, mert az oldal alján van. Ilyenkor feltehetjük magunkban, hogy ha a máshogy pozícionáljuk a gombot, akkor több kattintást hoz.

4. Az A/B tesztelés

Készítsünk egy B-verziót a céloldalból, amelyen a felvázolt változtatás szerepel (például a call-to-action gombot az oldal tetején helyezzük el). Az eredeti céloldalt és a változatot így párhuzamosan futtatjuk a következő 24-48 órában.

Fontos ilyenkor, hogy csak egyetlen dologban különbözzön az A és a B változat, hiszen így könnyebb megállapítani, hogy melyik teljesít jobban.

5. Az eredmények elemzése

A teszt végeztével, a beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy melyik típusú céloldal a sikeresebb. Ha feltűnően javult a konverziós ráta, akkor sikeres volt a teszt, ha nem, akkor érdemes tovább próbálkozni, más elem megváltoztatásával.

Hosszú távon az A/B tesztelés segíthet beindítani a marketing kampányt és sikeressé tenni a vállalkozást. Segíti továbbá a tájékozottabb döntéshozatalt. Ha sikeresen végezzük, már a következő kampány ROI-ját is nagyban javíthatjuk.

Tanácsadásért, illetve további információkkal kapcsolatban vegye fel a WSI magyarországi partnerével a kapcsolatot a +36 30 409 9966-os telefonszámon, vagy IDE kattintva a kapcsolati űrlap kitöltésével.